2008.11.13. 17:04 Táv

Kocsmanyelvészet 2.

Mi derül ki ebből a sok adatból, ebből a körmönfont szerkezeti csoportosításból? Annyi mindenképpen, hogy a bakter kocsmázott: amikor azt olvashatjuk a naplójában, hogy „megyek zúzni az akácosba”, akkor itt az (Akácos <) Akácos sörözőt kell érteni alatta, ahol a pali bezúzott pár pofa sört; a „Lócsárdában ma verseny lesz” mondatát elemezni azonban nem ilyen egyszerű, bár sejtethető, hogy inkább a felesivóversenyre utal, mintsem lóversenyre.

 

 

 

Ennek pontosítása végett tartottam szükségesnek a kocsmákat jelentéstani (szemantikai) szempontból is megvizsgálni, így tudtam megállapítani többek között azt is, hogy a „megyek kártyázni a barátnéimhez” (barátbarátnő) mondat valószínűleg nem Ágit (Ágnes büfé), Böskét (Erzsébet  vendéglő), Katikát (Katica kávéház) vagy Nikit (Nicolette Panzió és Étterem) feltételezik - Gizi néni megnyugtatására!! -, sokkal inkább egy munkáskávét (feles pálesz a kávéba; minden restiben és a legtöbb talponállóban lehet kapni); ami után egy hajtásra (nagyfröccs:2 dl bor + 1 dl szódavíz) hosszúlépések (2 dl szódavíz + 1 dl bor) következtek füttyögve (kisfröccs vagy rövidlépés  1 dl bor + 1 dl szódavíz), míg pár órával később nem csatlakozott a háziúr (4 dl bor + 1 dl szódavíz), a házmester (3 dl bor + 2 dl szódavíz), helyettese, a viceházmester (2 dl bor + 3 dl szódavíz), a kis házmester (4 dl víz + 1 dl szóda) és még sorolhatnám.

 

 

Feltérképeztem a névanyagot, az esetek javában a fenti nőnevekhez hasonlóan me­tonimikus (névátvitelen alapuló névcsere) alakulásokra találtam példát. Ezen belül több kategóriát állítottam fel, egyes esetekben előfordul, hogy egy-egy név több csoportba is besorolható. Eszerint a monori kocsmák nevei kapcsolódhatnak a tulajdonoshoz vagy a tulajdonoshoz közel álló személyekhez: Ágnes büfé, Erzsébet vendéglő, Nickolette Panzió és Étterem, Pannika, magához a tulajdonoshoz: Halász Étterem és Vendéglő, Panzió, különböző mértékegységekhez: Pikoló söröző. Kaphatják neveiket állatfélékről, állatnevekből: Turul söröző, Katica kávéház, Füles borozó. Gyakran neveznek el kocsmákat az egykoron a környéken található jellegzetes növényzetről: Akácos söröző, Diófa eszpresszó, Gesztenyés büfé, Zöldfa vendéglő, az  utcáról, ahol találhatók: Liliom eszpresszó – Liliom utca, a környéken található létesítményekről: Bakterház, Lócsárda vasúti borozó, Sorompó eszpresszó – mindhárom a vasútállomás közelében található -, Félidő söröző – közvetlenül a sportpálya mellett épült -, Nyerges Hotel – lovarda működik a közelben, korábban az adott hely területén található intézménynevekről: Vigadó Művész kávéház - korábban a „Vigadó vendéglő” nevet viselte -, Anno Faház söröző,  Ezüstkanál Étterem és Panzió - korábban Ezüstszekér -, az adott településrész nevéről: Békás söröző – a kerület neve: Békás -, természetes vizekről: Forrás vendéglő - egykor egy forrás fakadt a helyén. Továbbá találhatunk bizonyos tevékenységekkel összefüggő neveket: Füles Borozó – a szamár, mint a szállítás eszköze -, a helyiség hangulatával kapcsolatos humoros elnevezéseket: Kocsma a Két Jóbaráthoz, Rodeó borozó, Vigadó Művész kávéház, a helyiség jellegére utaló elnevezéseket: Mini kocsma, Sörkert, Full House játékterem - jelentése: telt ház -, Gyorsbüfé, a helyiség funkcióját takaró neveket: Gyorsbüfé, Büfé /Kávé-Üdítő/, Cafe Toci, Casino, Casino& Cafe, MSE & Casino, Don Corleone pizzéria, a helyiség presztízsére utaló elnevezéseket: Hotel Central - nagy forgalmú, főút mellett található -, Korona söröző - korona, mint a hatalom jelképe -, valamilyen játékra utaló neveket: Kugli büfé teke -, idegen eredetű elnevezéseket: Corner söröző - egy sarkon található -, Hotel Central, Kugli büfé. Ugyanakkor előfordul, hogy olyan létesítményekkel találkozunk, amelyek egyetlen kategóriába sem sorolhatók: Fekete kocsma.

 

 

 

Láthatjuk tehát, hogy óriási a következetlenség a kocsmák nevezéktanában. Nem véletlen hát a csendőrség bizonytalansága, sem pedig Gizi néni naivsága szegény megboldogult férjével kapcsolatban. És hozzá kell tennem, hogy a fenti következtetések a pultosok megkérdezése nélkül történtek, aminek elsődleges oka, hogy egyrészt ők maguk sem tudják sokszor, hogy mit miért úgy hívnak – ez elsősorban akkor érvényesül, ha a kocsmának nem a tulajdonos az üzemeltetője, illetve ha a kocsma már matuzsálemnek számít a faluban, így az eredeti névtani motivációhoz anekdoták egész sora kapcsolódott. Ilyen például a Forrás vendéglő, amely valószínűleg az egykoron a környéken csorgadozó kis csermelyről kapta a nevét, de erre már csak az idősebb lakosok emlékezhetnek.

 

Szóval eddig jutottam az okoskodásommal. Szándékosan használom ezt a szót: okoskodás, mert sokrétű. Magába foglalhatja a dedukciót (általánosból az egyesre való következtetés), az indukciót (egyesből az általánosra való következtetés) és a kedvencemet, az abdukciót, ami köznapi nyelven annyit jelent, hogy vélekedés, feltételezésen alapuló következtetés, de nevezhetjük akár „eredendő érvnek” is. Gizi néni nem hitte, hogy a férje alkoholista volt, pedig akár ő maga is levezethette (lt. abduco) volna:

 

Eredmény: A bakter meghalt májzsugorban.

Tétel: Az alkohol nagy mértékben öl.

Eset: A bakter alkoholista volt.

 

 

2 komment