2008.11.16. 21:34 pezsmp

Infós-e vagy?

A napokban kellett produkálnom egy beadandót az egyetemre – megkezdődött a november, nincs megállás... A probléma csak az volt, hogy a gépünkön valamiért nem működött a Windows táblázatkezelő programja – vagyis nem futott az Excel. Nekem pedig, ugye, erre lett volna szükségem a beadandóm elkészítéséhez. Most mi lesz? Újra kell installálni az egész Windowst? Vagy elég csak az Excelt? Meg kell keresni a cd-t, vagy letöltjük valahonnan a progit. Neked megvan? Hú, akkor átlépek hozzátok, és felteszem pendrive-ra. Jaj, ez a sok hülye szoftver, pont most nem müxik rendesen semmi.. Na, kész. Akkor most reseteljek? De mire bebootol a gépem...

 

 

Nos, kedves Olvasó, feltűnt valami az előbbi katyvaszból? (Az idétlen-idegesítő kapkodáson kívül.) Gondolom, nem, mint ahogyan már nekem sem.. Minden szót értünk, és mi magunk is ezeket használjuk. Az informatika begyűrűzött a mindennapi életünkbe. Ami engem személy szerint igazából azért mozgat annyira, mert e jelenség hihetetlen dolgokat művel a nyelvvel. Nézzük csak meg!

 

Bevezetésként essék néhány szó magáról a jelenségről. Az információtechnológia rohamos ütemben fejlődik. De gyorsaság jellemzi az információ áramlását is. Gondoljunk csak bele, hogy egy-egy kattintással hova juthatunk el! Rendkívül gyorsan jutunk információhoz, valamint mi magunk is gyorsan tudunk információhoz juttatni másokat (e-mail, honlap, csevegőfórumok, vitafórumok stb.). Ehhez a gyorsasághoz járul az információ mennyisége. Megpróbálunk minél több információt befogadni és adni minél rövidebb időn belül, ennek következtében sok rövidítést, egyszerűsítést alkalmazunk az írásban. Emellett jellemző az írott nyelvi normától való nagyfokú eltérés (stílus, forma, helyesírási követelmények stb. tekintetében). Ez a fajta írásmód sokkal inkább a beszélt nyelv jegyeit hordozza. Az informatikai forradalom igen erőteljes hatása a nyelvhasználatra: a beszélt nyelvi formák alkalmazása írásban is. (Ezt az újfajta kommunikációs műfajt írott beszélt nyelvnek nevezik; más terminussal új beszéltnyelviség, írott beszéd, virtuális szóbeliség, írva csevegés stb.)

 

Az információtechnológiának szószinten megfigyelhető egyik – igen erős – hatása tehát a rövidítések, egyszerűsítések használata – egyelőre főként írásban, bár jelei már mutatkoznak a szóbeli beszédben is. Négy típusra lehet bontani e csoportot. Az első: amikor úgy rövidítünk, hogy a szó elejét és végét hagyjuk meg. Ez további két csoportra bontható. Az elsőbe igék tartoznak, pl. vok (vagyok), vunk (vagyunk). Megfigyelhető, hogy ezekben az esetekben tulajdonképpen egy "szótő-azonosítóra" és a legfontosabb morfoszintaktikai jellemzőre/jelentéshordozóra redukálódik a szó. Vagyis megmarad a szótőből egy-két (attól függően, hogy milyen hosszú a szó) jellemző hang, amely alapján be lehet azonosítani a szótőt, és megmarad a rag, hiszen ez fontos a jelentésben való eligazodáshoz. Az első típus második csoportjába főként névmások és határozószók tartoznak. Ezeknél szintén a szó eleje és vége marad meg. Például: naon (nagyon), oan (olyan), sztem (szerintem), valszeg (valószínűleg). Valószínűleg ezeknek a szavaknak a beszélt nyelvi formája van hatással effajta rövidítésükre. Megfigyelhető, hogy a kiejtéskor elharapjuk azokat a hangokat, amiket e rövidítésekben elhagynak. (És ismét marad néhány, szóazonosításhoz elegendő hang.)

 

 

 

Másik típusa a szórövidítésnek az, amikor a szó elejét hagyjuk meg. Ez tulajdonképpen nem az információtechnológia elterjedésével jelent meg a nyelvünkben, hiszen eddig is alkalmaztunk rövidítéseket. Mégis említésre érdemes, egyrészt a normától való eltérése miatt, másrészt pedig azért, mert újabb nyelvhasználati vívmányoknak a kiindulópontja. A normától való eltérés figyelhető meg két ponton is. Az egyik, hogy olyan szavakat (is) rövidítünk, amelyeket nem szokás, a másik, hogy a rövidítés után nem teszünk pontot. Például: h (hogy), figy (figyelj), ism (ismer, ismerni). Újabb nyelvhasználati vívmányoknak a kiindulópontja pl. a működik szó rövidítése műk-re. E rövidítés nemcsak a pont elhagyása miatt figyelemre méltó. Úgy tűnik, hogy ez a rövidítés nem hordozza magán a megértéshez szükséges  összes kívánalmat. Így az első csoport esetén tett megfigyelésnek megfelelően – amely szerint a megértéshez szükség van a ragra — a műk rövidítésre tevődik a működik ige egyes szám harmadik személyű ragja, az –ik. S milyen bámulatosan tesz eleget mindez nyelvünk szabályainak: az -ik a műk tőhöz -szik formában kapcsolódik. Így lesz belőle műkszik, ami (írásban) később egy hangtani egyszerűsítés során müxikké változik. Vagy például: a regisztráció/regisztrálás rövidítése reg (– főként csak írásban), erre jön rá a kód szó, ha a regisztrációs kódról beszélünk, s lesz belőle regkód (immáron szóban is).

 

A harmadik típusa a rövidítésnek a "képírás" – egyes szavak, szórészek képszerű megjelenítése. Például: +mutat, marad6sz, m1ek, +yek, me7ek, Lnézést, 7 (a naptári hét), + stb.

 

A negyedik típus a kiejtéses/kiejtés szerinti írás. Beszélt nyelvi hatás figyelhető meg itt is. Például: mér? (miért?), mer, uccán, eccer stb.

 

A szószintű változásokon túl megfigyelhető morfológiai hatás az alultoldalékolás. A jelenség szintén a gyorsaságnak, nagymértékű egyszerűsítési tendenciának tudható be. Például: Lemegyek a boltba kenyér.; Eszek egy kis sajt.; Megírom a pályázat.; stb.

 

Nos, ismerősek, ugye? Pedig mindez csak egy szelet az egész "őrületből". A többit majd legközelebb! Na akko mos jö7nek a kommentek, trackbackek, visszapingek.

 

14 komment