2009.03.24. 16:21 Hartree-Fock Cares

A nyelv rejtélye 2. - ősnyelv, vagy ősnyelvek?

Noam Chomsky (akit a legmélyebb tisztelettel húztam át jókora piros vonallal blogunk fejlécében) szerint van a fejünkben egy Language Aquisition Device (LAD) névre keresztelt „szerv”, melybe velünk született módon, előre gyártva bele van „huzalozva” mindaz a képesség, és még sok más, ami gondolkodásunkat nyelvi struktúrájúvá szervezi. Ez minden fajtársunkban ugyanolyan, ezért lehet, hogy minden emberi nyelv többé-kevésbé ugyanolyan szerkezetű, és bármelyik csecsemő bármelyik nyelvet ugyanolyan könnyen elsajátíthatja. Ha tehát a grammatikai különbségeken túllépve azt vizsgáljuk, hogy mi a közös a nyelvekben, az emberi gondolkodás „tervrajzát” nyerhetjük. Az, hogy ilyesmi létezik minden ma élő emberben, arra utal, hogy fajunk elterjedésének sikere nagyrészt a LAD-nak köszönhető.

 

A döbbenet a következő: a LAD „rendeltetésszerű” működése a régészeti leletek szerint mintegy 164 000 évvel ezelőtt, kelet-Afrikában kezdődhetett. Ekkor, ebben a földrajzi régióban robbanásszerűen megindult az emberi civilizáció fejlődése, amit a hirtelen sokkal komplexebbé váló kőeszközök és barlangrajzok tanúsítanak. Ezek a nyelv-szerű absztraháló gondolkodás egyértelmű bizonyítékai. A tűzgyújtást, és a primitív eszközhasználatot már a korábbi, és ekkor még velünk párhuzamosan élő más emberfajok (pl. az erctus) is ismerték, de az ő kőeszközeik funkciójuktól függetlenül mind ugyanúgy néztek ki. A kelet-afrikai homo sapiens csoportnál azonban már késeket, sarlókat, parittyaköveket látunk. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a homo sapiens faj már több százezer éve megjelent ekkor, és el is terjedt Afrika más helyein is. Homo sapiensek, akik ugyanúgy néztek ki, mint mi, nyüzsögtek mindenfelé. De a kelet-afrikai volt az egyetlen közösség, ami először meglépte ezt az ugrást, nem pedig az egész faj. A többiek továbbra is a primkó szakócáikkal nyomultak. A kérdés az, hogy ezekkel a „nem bekattant” homo sapiensekkel mi lett. Később ők is kifejlesztették a nyelvet (nekik is bekattant a LAD), és leszármazottaik ma is köztünk élnek? Vagy a kelet-afrikai csoport nyomtalanul kiszorította a többieket, és ma már csak az ő utódaikból áll az emberiség? Tehát: vajon volt egy ősnyelv, amit ezek az emberek beszéltek, és akkor minden mai nyelv ebből eredeztethető, vagy a nyelv „felfedezése” időben és térben elszigetelten, egymástól függetlenül, több helyen is végbement? Ez egy nagyon érdekes kérdés.

 

 

 

A valószínű, nagyon meglepő választ a genetika szolgáltatja. De hogy ezt megértsük,  tennünk kell egy kis kitérőt. A szex végső lényege, hogy minél változatosabb génállományt hozzunk létre utódainkban (varietas delectat – let’s have sex!). Azért kell a két nem, hogy a szülők génjei keveredhessenek. Ám vannak olyan DNS-szakaszok, melyek nem rekombinálódnak, hanem egy az egyben átadódnak az öröklés során. A férfiak például apjuk Y kromoszómáját viszik változatlan formában tovább. A mitokondriális DNS-t pedig mindig anyai ágon örököljük. Úgy kell ezt elképzelni, mintha a vezetéknevünket anyánktól kapnánk. Tehát mindenkiben, a férfiakban is van mitokondriális DNS, de az utód mindig az anyáét örökli. Ebből az következne, hogy az én mt-DNS-em pontosan olyan kellene, hogy legyen, mint anyukám anyjának anyjának anyjának anyjának anyjáé stb. Sőt, mivel végső soron minden ember rokona minden embernek, kis gondolkozás után beláthatjuk, hogy minden ember ugyanazt a mt-DNS-t kellene, hogy hordozza. Valójában azonban nem pontosan ez a helyzet, mert, bár keveredés nincs, véletlen másolási hibák az mt-DNS-ben is előfordulnak. Természetesen a másolási hibák is továbbadódnak, így ezekből ki lehet következtetni, hogy bármely két ember milyen távoli rokona egymásnak. Hogyha vesszük például Barack Obama mt-DNS-ét és az enyémet, látni fogunk egy csomó másolási hibát, melyek mindkettőben ugyanolyanok, és egy csomó olyat, melyek különböznek. Minél több az ugyanolyan hiba, annál közelebbi rokonok vagyunk (mondjuk, az USA 44. elnökének anyai nagymamájának anyai ükanyjának az anyai ükanyja azonos az enyémmel). Ha ismerjük azt, hogy egy generáció során átlagosan mennyi másolási hiba lép föl, ezekből az arányokból kiszámolható, hogy a közös ősünk hány generációval ezelőtt élt.

 

Ezen felbuzdulva a genetikusok gondoltak egy nagyot, összeszedtek rengeteg mt-DNS-t a világ minden tájáról, melyek az összes ma élő emberi közösséget reprezentálják, és meghatározták, hogy mindannyiunk közös ősanyja hány generációval ezelőtt élt. Ezt beszorozva egy átlagos emberöltővel azt kapjuk, hogy a „mitokondriális Éva” nem máskor, mint 170 000 évvel ezelőtt sétálgatott Afrikában (plusz-mínusz 50 000 év). Ez persze nem azt jelenti, hogy ő volt akkoriban az egyetlen nő, sőt. De azt igenis jelenti, hogy minden ma élő ember az ő egyenes ági leszármazottja. Homo sapiensek már 500 000 évvel ezelőtt is ténferegtek a világban, a közös anyánk mégis, pont abban az időszakban élt, amikor a LAD is működni kezdett!  Nem régebben.

 

Ez tehát, ha nem is bizonyítja, de erősen támogatja azt a feltételezést, hogy az a csoport, mely először tett szert a nyelvi struktúrájú gondolkozás képességére akkora előnyt szerzett, hogy mindenki mást kiszorított, és mintegy 30 000 évvel ezelőttre „kihalasztotta” nemcsak a homo erctusokat, és a fő versenytársat, a neandervölgyiket, de még a többi, „LAD-mentes” homo sapiens csoportot is. Egyedül az ő utódaik népesítették be az Afrikán kívüli világot, és az ő nyelvük válhatott minden későbbi emberi nyelv alapjává.

 

De azt, hogy mi váltotta ki ezt a bekattanást, senki sem tudja. Az emberfélék egy-két millió évéhez képest a dinoszauruszok 150 millió évig (!) uralták bolygónkat, és kitermelődtek olyan fajaik is, melyek agykoponya-testméret aránya ugyanolyan volt, mint a miénk. Mégis, amennyire tudjuk, nem fejlesztettek ki civilizációt. Bár, ha így is tettek volna, városaikat, alkotásaikat az elmúlt 65 millió év eróziója nyomtalanuk eltűntette volna. Ha nem egy aszteroida végzett velük, hanem a saját nukleáris háborújuk, az mindenesetre intő jel lehet…