Nyelvesztelen

Mi magyarok vígan elvagyunk a negyvennégy betűnkkel. Minden hangunkat remekül le tudjuk írni velük. Az angolok huszonhattal is jól elboldogulnak, igaz, nekik egy betű több hangot is jelölhet. Mégis, amikor angolul tanulunk, lényegében ugyanazt a latin alapú ábécét használjuk, mint ők. Kicsit nehezebb a dolga annak, aki valamilyen román vagy egyéb germán nyelvet választ, hiszen ott már megjelennek a magyarban nem szereplő, speciális ékezetes írásjelek is. A cirill és a görög betűk már másik kategóriába tartoznak. Ha oroszul vagy görögül szeretnénk írni, kénytelenek leszünk megtanulni egy teljesen új ábécét, de még ekkor is találunk nyomokban valami hasonlóságot a latin betűkkel. Miért is? Mert az összes eddig említett hangjelölő írásmód. De mi a helyzet a japánnal?

A japán írásrendszer nem hangokat, hanem szótagokat, illetve szavakat jelöl. Részben kínai eredetű írásjelekből, a kandzsikból, részben pedig az ezekből „egyszerűsített” japán betűkből, a kanákból áll. Ez utóbbiból kétféle is van, a hiragana és a katakana, melyek használata az idők folyamán sokat változott (ki hitte volna). Többféle japán ábécé is létezik; a kanákat az ún. 50 hangos tábla rendszerezi a leglogikusabban.

Ez a táblázat tartalmazza a japán hangkészlet leírásához szükséges összes jelet. Önmagában csak az öt magánhangzó és egyetlen mássalhangzó, az [n] állhat. A többi mássalhangzó csak valamelyik magánhangzóval szótagot alkotva írható le. Tehát nincs „k” betűjük, csupán „ka”, „ki”, „ku”, „ke” és „ko”. A zöngés szótagokat a kana jobb felső sarkába írt macskakörömszerű izével, a [p]-s szótagokat pedig karikával jelölik. A hiragana és a katakana ugyanazokat a hangokat fedi le, különbség csupán a használatukban van. A katakanát ma már jóformán csak a jövevényszavak és külföldi tulajdonnevek lejegyzésére használják:

(kóhí): kávé,

(paszupóto): útlevél,

(Buraddo Pitto): Brad Pitt.

 A hiragana használata sokkal összetettebb. Bár az egész nyelvet lejegyezhetjük vele teljes hangterjedelmében, csak kanával egyedül a kisiskolások írnak. Egy átlagosan művelt japánnak közel kétezer kínai írásjegy használatával is tisztában kell lennie egy újság elolvasásához. Ez nem tűnik soknak, kombinációikkal azonban  több millió szó lejegyzése lehetséges. Használatukra a hangtani homonímia miatt van szükség. Például az, hogy (szenszei): jelentheti azt is, hogy tanár, és azt is, hogy eskü. Így azonban már egyértelmű a különbség:  – tanár, – eskü. Ugyanígy az, hogy (kaeru): lehet "hazamenni", "cserélni" vagy akár "béka" is. Élőbeszédben a megértést megkönnyíti a szituáció és a közös előismeretek, de írásban ez a hangalaki egyezés sok félreértéshez vezethetne.

A japán, a magyarhoz hasonlóan, ragozó nyelv. Bár többes szám nincs, de ezen túl az igéket és mellékneveket elég bőségesen ragozzák. Pl.:

(tegami o kakanakerebanaranaindesz): Levelet kell írnom. - ahol is az a hosszú izé a ragozott ige, amiből az első, kandzsival jelölt „ka” hordozza magában az írni jelentést. Így hát egy hétköznapi írott japán mondatban a kínai írásjelek mutatják a szó alapjelentését, a hiraganák pedig a mondatban elfoglalt helyét és egyéb grammatikai információkat (időt, módot stb.).

(vatasi va me ga aoi desz): Az én szemem kék. - ahol a „va” és a „ga” a mondat témáját és alanyát jelöli, ezért ezeket hiraganával írják, továbbá az „aoi” ("kék") szó változatlan „ao-” szótővéhez járuló „i” ragozódó részt is, ami azt mutatja, hogy itt egy jelen idejű melléknévről van szó (az mi a fene??).

   A kandzsik és összetételeik jelölhetnek teljes szavakat is, például:

  (inu): kutya,

  (kuruma): kocsi,

  (csikara): erő,

  (densa): vonat,

  (tegami): levél,

  (csikatecu): metró.

Váltakozva fordulnak elő bennük a jelek kínai és japán olvasatai, ami egy kezdő nyelvtanulónak megnehezítheti az írást/olvasást.

Sokszor próbálták már a japán írásrendszert megreformálni, de gyakorlatilag lehetetlen lenne áttérniük a latin betűs írásmódra. Emellett a történelmük és kultúrájuk szerves részei ezek a különös, szép írásjelek. Vélhetően még jó ideig kellemes, szótárazással eltöltött napokat fognak nyújtani a japán nyelv szerelmeseinek.